A „magyar íjhoz” ajánlott sportruházat szabályzata
(I) Alapruhaszabály
(1) Szerzőség. A szabályzatot a Turáni Sólyom Hagyományőrző Egyesület felkérésére Tulipán Tamás képzőművész írta és illusztrálta. Az első verziót 2024-ben készítette, amit a felmerülő észrevételek mérlegelésével rendszeresen új verzióra frissít. A szabályzat szakmai előzményeinek egy részét lásd: ITT. Elkészítését az Egyesületet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
(2) Okok és igények. Minden sportág rendelkezik a neki megfelelő mezzel. A történelmi íjászat magyar sportmezét a történeti tematika és elsődleges sportszere, a „magyar íj” határozza meg. Mivel utóbbi modern anyagokból készítve is 10. századi magyar mintákat követ, a hozzá rendszeresített modern sportruházat is ezen elv alapján készül: modern alapanyagokkal, kivitelezéssel, felhasználói igényekkel történelmi mintákat követ. Az ajánlott sportruházat és szabályzata ezért a következő igények alapján született:
- a sportruha ne muzeológiai igényű viselet legyen, hanem könnyen elkészíttethető, kopásra szánt és pótolható sporteszköz;
- azonban idézze meg a történetileg hitelesnek elfogadható viseletdarabokat, és alkalmazzon tradicionális ruhaszíneket;
- jelenítse meg a verseny résztvevőinek különböző státuszát, a nemük és életkoruk közötti különbségeket is.
(3) Ruhaszabály. Amennyiben a sportíjász (1) magyar történelmi íjászversenyen vesz részt, (2) magyar íjjal, (3) homokóra alakú nyíltegezzel (utóbbi csak 14 éves kortól viselendő), a következő 7 ruhadarabot, összevarrásának évszámával belül ellátva, a szabályzatban előírt módon és időben, nemének, életkorának és státuszának megfelelően viselje (lásd szócikkeikben részletes leírásukat is):
(4) Stílusszabály. Adott csapat a ruhadarabokhoz ajánlott stílusváltozatok közül egységesen választanak, így tagjaik felismerhetők egységes stílusú sportruhájukról is.
(5) Státuszszabály. Az íjászverseny résztvevői sportruházatukról is felismerhetők, a sportolóktól a versenyt lebonyolító személyzetig, ezért minden résztvevőnek tudnia kell, hogy a következő 4 státuszkategórián belül hova tartozik pontosan (lásd szócikkeikben részletes leírásukat is), mert ez határozza meg státuszát és a sportruházatát is:
- Státusz: (Úr; Vezér); Viadalfő; Csapatfő; Íjász; Viadalszolga; (Közönség).
- Csapat: Egyéni sportoló; Csapatsportoló; Ernyőszervezet sportolója.
- Korosztály: Öregkorú; Középkorú; Ifjúkorú; Gyerekkorú; Kisgyerekkorú.
- Nem: Férfi; Nő.
(II) Alapszínszabály
(1) Alapszín. Az alapszín a fejfedő/öltöny/nadrág/kabát alapszínét jelenti, tehát nem vonatkozik szegélyre és díszekre.
(2) Színkészlet. A sportruházat alapszíneinek színkészletét az ún. Hétszín adja, azaz a következő színskála: piros, kék, sárga, zöld, bíbor, fehér, fekete (mindegyik szín alatt annak szürkés/fakó árnyalata értendő!). Ezekhez jön a természetes anyagszínként sokat emlegetett szürke és a kultikus okker. A sportruházat alapszínéhez az ún. Háromszín dominanciája ajánlott – piros, kék, sárga – így ezek több árnyalata is alkalmazható (díszítéskor egyszerre is).
(3) Nemi és korosztályos színek. A férfi sportruházat alapszíne csak a világos/meleg szín lehet: piros, okker, sárga, fehér, meleg zöld. A női alapszíne csak sötét/hideg szín: kék, bíbor, fekete, türkiz zöld. Azonban ezek közül a korosztályonként csak a következők alkalmazhatók:
- Öregkorú/Gyerekkorú/Kisgyerekkorú sportoló sportruhájának alapszínei: fehér, szürke, fekete; de minél közelebb áll a sportoló alulról/felülről a Középkorú vagy Ifjúkorú státuszhoz, annál több egyéb színnel is dolgozhat;
- Ifjúkorú sportoló sportruhájának alapszínei: piros, fehér, világoskék, világoszöld; színegyensúly nélküli tarkaság, mégis sok piros és fehér;
- Középkorú sportoló sportruhájának alapszínei: piros, kék, sárga, zöld, okker, fekete; sok piros/kék; díszítményeken sok sárga/fekete; hangsúlyos nemi színkülönbség.
(4) Szegélyszínek. A sportruha végeit védő szegély színe hovatartozást fejez ki:
- Egyéni sportoló: ha versenyen kívül és belül sem tartozik semmilyen csapathoz vagy szervezethez, fehér vagy fekete szegélyszínnel jelenjen meg; ha a csapatsportoló adott versenyen egyéni sportolóként szerepel, viselje a szokott színeit;
- Csapatsportoló: szegélyszíne a Hétszín egyikéből választott csapatszín;
- Ernyőszervezet sportolója: két szegélyszíne van, a ruhavégen az ernyőszervezet színe fut a Hétszín egyikéből, annak belső oldalán pedig a csapatszín – ezért a két szegélyszín akár azonos is lehet.
(5) Státuszszínek és -alapanyagok. A sportruha alapszínét a státusz is meghatározza (bőr/műbőr ruhadarabok alatt derékszíjat, tarsolyt, lábbelit kell érteni):
- Úr: ruhája alapszíne hófehér (nem fehér!); arany szegélyezés; finom kabátprémje hófehér (a hófehér/arany színek másoknak tiltottak); bőr/műbőr alapszíne piros;
- Vezér/Viadalfő: szövetruha/kabát alapszíne színes/mintás selyem/brokát; bőr/műbőr alapszíne piros; a finom kabátprém alapszíne Vezérnél tiszta fehér, Viadalfőnél tiszta fekete (rókaprémhez hasonló; a tiszta fekete másoknak tiltott);
- Csapatfő: szövetruha/kabát alapszíne egyszínű vászon; bőr/műbőr alapszíne piros; kabátprém alapszíne pirosas-fekete (coboly/nyest/menyét prémszíne).
- Íjász: szövetruha/kabát alapszíne egyszínű vászon; bőr/műbőr férfiaknál sárga, nőknél piros; kabát és kabátprém alapszíne férfiaknál fehér/sárga, nőknél sötétszürke.
- Viadalszolga: vászonruha alapszíne fehér/szürke/fekete; bőr/műbőr alapszíne sárga; takaró alapszíne fehér/sárga/szürke/sötétszürke.
(III) Díszítésszabály
(1) A sportruha díszítésszabálya:
- Díszítés korlátai. Csak előírt díszítőtechnikákkal és díszítőjelekkel (lásd ezek részletes leírását szócikkeikben) főként a kabáton, fejfedőn, lábbelin;
- Díszítés mértéke. A sportruhán a színek/díszítések/ékszerek száma akkor a legnagyobb, ha a résztvevő Vezér, Ifjúkorú/Középkorú, nő nemű. Minél kevesebb igaz ezekből rá, a sportruha annál mértéktartóbb/visszafogottabb.
(2) A ruhadíszítés és ékszerezés státuszszabályai (szablya alatt díszszablyát kell érteni, akár fából esztergálva):
- Úr/Vezér: sok felvarrt érme/gyöngy/drágakő; aranyszínű ékszerek/veretek/eszközök/pityke; kötelező szablyaviselés; fémlemezes tarsoly; selyemborítású csizma;
- Viadalfő: ezüstszínű ékszerek/veretek/eszközök/pityke; kötelező szablyaviselés; selyemborítású veretes (nem telibe lemezes) tarsoly;
- Csapatfő: selyemrátét foltdíszek kabáton/öltönyön/tarsolyon/csizmaszáron; ezüstszínű ékszerek/veretek/eszközök/pityke; szablyaviselés mérkőzésen kívül megengedett;
- Íjász: selyemrátét foltdíszek kabáton/tarsolyon; zsinórgomb/kötő ruhazárás; szablyaviselés mérkőzésen kívül megengedett; bronz/vas/csont/fa/bőr/virág anyagú ékszerek/veretek/eszközök;
- Viadalszolga: monokróm színes vászonrátét foltdíszek ingen; zsinórgomb/kötő ruhazárás; csont/fa/virág ékszerek/eszközök; nincs fegyver; nincs tarsoly (legfeljebb bőrzacskó).
(3) Ékszerek nemi, nem-kötelező ajánlása:
- Férfiak: kis fülkarika; kis mellkereszt; karperec; övön kiskés, kis ivócsanak/csésze, tarsoly (max. 13 cm);
- Nők: színes üvegpaszta- és gyöngysorok nyakban, hosszú gömbsor-csüngős fülbevaló, karperec, kis érmék fejfedőn, ruhán; veretek csizmán; övön kis bugyor (bőrzacskó), kiskés, nyeletlen lyukas fésű, kis nyeles kézitükör.
(4) Fejdíszek korosztályos, nem-kötelező ajánlása:
- Öregkorú: nagyapaként bajusz szakállal, varkocsok halántékra/fejbúbra visszakötve; nagymamaként fejkendő alá kötött konty.
- Középkorú: apaként bajusz rövid szakállal, borotválatlan fej 2 oldalsó/hátsó varkoccsal (esetleg halántékra visszakötve); asszonyként hátul középen leengedett és hosszú kendővel/süvegszoknyával eltakart hajfonatok, vagy fejkendő/főkötő alatt kontyba kötött haj.
- Ifjúkorú: legényként borotvált arc bajusszal, borotvált fej 1 hajfonattal a fejtetőről; hajadonként két halántékról gyöngyökkel-érmékkel-szalaggal-napkoronggal díszített hajfonat leengedése (esetleg halántékra visszakötve), gyöngyös-érmés-pitykés arckeretező láncok a pártáról, csüngők és varrt díszek;
- Gyerekkorú: fiúként kopasz (tarfej); leányként egy hajfonat hátra engedve.
Szabályváltozat: 2025-IV-1.